Orvosok és egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása

Magyarországon az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók tömeges kivándorlásától tartanak, ami a kórházak és más egészségügyi intézmények bezárását eredményezheti és a szakellátás problémáját okozhatja. A magyar egészségügyi dolgozók közül már eddig is több százan szerződtek külföldre és az Orvosi Kamara szerint még többen tervezik ugyanezt a jövőben. Jelenleg már most több száz orvos – többnyire aneszteziológus – dolgozik  Németországban, abban az európai országban, amely 2002-ben elsőként kezdte meg a munkavállalási engedély kiadását az orvosoknak anélkül, hogy bizonyos kiegészítő orvosi vizsgák letételét megkövetelte volna.

Mint az már érződik, a jövőben is többen tervezik, hogy külföldön vállalnak munkát, szakembereink elhagyják majd az országot: „Attól tartok, egy vagy két éven belül komoly problémával kell szembenéznünk. Az orvoshiány miatt számos kórházat fenyegeti majd a bezárás veszélye. És ezek nem lesznek egyedi esetek.”
Az egészségügyi dolgozók fizetése Magyarországon sajnos jóval kevesebb, mint a nyugati EU országokban élő kollégáiké. Az egészségügyi személyzet Kelet-Európából nyugat felé történő vándorlása jól nyomon követhető. Németország gazdaságilag kevésbé fejlett, keleti részéről az orvosok a nyugati, ígéretesebbnek tűnő országrészekbe áramlanak, s helyüket fokozatosan a Kelet-Európából bevándorló orvosok váltják fel. Ezzel  párhuzamosan Magyarországon és más szomszédos államokban keletkező üres helyek feltöltése jelent gondot.

Az orvosok tömeges külföldi munkavállalása után keletkező hiány, egyes esetekben a kórházakban kétségbeejtő munkaerőhiányt okozhat, ami napjainkban már konkrétumként jelentkezik. Az orvosok intenzív nyelvtanfolyamokon készülnek az EU nyugatabbra található országaiban
történő munkavállalásra, a statisztikák szerint az orvosok kb. egyharmada tanult valamilyen formában németet, kétharmaduk beszél angolul és egy kis százalékuk valamely más idegen nyelven, mint pl. franciául, spanyolul, olaszul. A helyzetet tovább súlyosbítja az orvostársadalom elöregedésének ténye. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy az orvosok átlagéletkora folyamatosan növekszik. A magyar orvosok 45%-a 45 és 64 év közötti, 25 %-uk életkora pedig 55 és 65 év közé esik. A fiatal, nyelveket beszélő orvosok körében ráadásul jóval valószínűbb a külföldi munkavállalás.

Nagyon fontos lenne, hogy a jövőben az egészségügy problémáit megoldják, sürgető
feladat lenne egy krízis-terv kidolgozása, arra az esetre, ha az orvosok elvándorlása tömeges méreteket öltene. Az elvándorlás mögötti okok az egészségügyi szektor rossz helyzetére vezethetők vissza. Meg kell oldani az egészségügyi ellátórendszer, a finanszírozás, a mentőszolgálat problémáit. A fizetések emelése csak „kozmetikázás” lehetne, a fizetések úgysem érhetnék el a közeljövőben a nyugati szintet.”
A kórházak és az egészségbiztosító adósságban vannak, mert a munkavállalók
egészségbiztosításáért felelős vállalatok nem tartották be a fizetési  határidőket az egészségbiztosító cégek felé. Így a biztosítók nem tudták fizetni a kórházaknak a biztosított páciensek után járó gyógyszert és kezelést, melynek következtében a kórházak anyagi eszközök hiányában nem tudtak fizetni szállítóiknak a gyógyszerek, berendezések és szolgáltatások után, így az évek óta felhalmozódott hiányt nincs miből kifizetni.

Az egészségügyi szektor másik problémája, hogy miből finanszírozza néhány régi kórház igencsak szükségessé váló felújítását. A kórházaknak sokszor személyzeti leépítéseket és egyéb megszorításokat kell végrehajtania, továbbá a gyógyszerekre és a berendezésekre fordított keretet is jelentősen csökkenteni kell, ahhoz, hogy továbbra is garantálni tudja a tömeges egészségügyi ellátást, arról nem is beszélve, hogy általában első körben állítják le, az új technológiákba történő befektetéseket, így a legtöbb kórház felszereltsége technikailag elavult és nem megfelelő.
Egy biztos, hozzá kell szokniuk ahhoz a jelenséghez, hogy a kórházi  személyzet egy része elvándorol, s helyüket esetleg Tőlünk keletebbre lévő országokból érkező orvosok és ápolók töltik be.
Egyes orvosok mégis kételkednek abban, hogy a kivándorolt orvosok helyébe ilyen könnyű lesz majd utánpótlást találni, felvetik például, hogy az Ukrajnából átvándorló egészségügyi munkaerő ugyan betölthetné a hiányzó helyeket, de az ő átjövetelüket a nyelvi nehézségek is korlátozzák.
A helyzet elkeserítő a megoldás pedig sürgető lenne, kérdés viszont még mindig a hogyan!


Címkék: , ,

Rovat: Kiemelt, MedBlog


Szóljon hozzá Ön is!